Az alapot a jó törvények képezik A pedelec sikeréért!

Gyakran kétségbe vonják, hogy a törvények döntő hatást gyakorolnak egy termék sikeres vagy kevésbé sikeres fejlesztésére. Japán, Németország, Kína és Európa példái alapján azonban könnyű megérteni, hogy mennyire lehetnek döntőek a törvények a piac fejlesztése és egy új technológia áttörése szempontjából.
Hannes Neupert

japán

1992-ben Yamaha meggyőzte a japán kormányt arról, hogy egy olyan kerékpárnak, amely az izomerő meghajtással arányos elektromos meghajtással is rendelkezik, a kerékpár státuszt meg kell őriznie. Azóta Japánban több mint 4,3 millió pedelecet értékesítettek, csupán 2012-ben 430 000 darabot. Japánban ma is törvényben van rögzítve, hogy a motorerőt csak az izomerőhöz mérten arányosan szabad alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a pedelecnek rendelkeznie kell olyan precíz erőszenzorral, amely az izomerőt méri.

 

image from GoPedelec_Pedelec_kezikonyv-69-1.jpgA Sanyo elektromos kerékpárja, amelyet 1989-ben Japánban dobtak piacra. A kerékpárosnak a kerékpár jellegzetessége ellenére az úttesten kellett használnia és bukósisakot kellett viselnie. Ezt a jelentős hátrányt a vevők nem akceptálták, ezért kevés vásárló választotta ezt a járművet.

 

image from GoPedelec_Pedelec_kezikonyv-69-2.jpgA Yamaha PAS pedelecje, amit 1993-ban kezdtek el Japánban értékesíteni, volt az olyan jármű, ami ugyan motoros rásegítővel rendelkezett, azonban jogilag az izomerőhöz arányosan vezérelt motorrásegítő erő miatt a kerékpár kategóriába került besorolásra.

 

 

európa

A 80-as évek végén Ausztriában olyan szabályozás volt érvényben, hogy az elektromos kerékpárok – mint a lovas kocsik – egy erre rendszeresített 10 km/h-t feltüntető jelzéssel közlekedhettek. 1990-óta létezik egy németországi próbaként bevezetett szabályozás, az ún. kis motoros kerékpár szabályozás, amely szerint az elektromos segédmotoros kerékpár 20 km/h sebességig bukósisak nélkül használható.

1995-ben a német nemzeti jog átvette a japán szabályozást, vagyis hogy a pedelec kerékpárnak számít, ha a támogatási tényező az izom és az elektromos erő között 1:1 arányú. Az európai harmonizálás keretében a 2000-es évek elején aztán megalkották az EPAC-ot (ez az európai szakkifejezés Electric Power Assist Cycle-re), aminek tulajdonképpen az volt a feladata, hogy Európában rendet tegyen a szabályozásban.

A korábban átvett japán szabályozást hatályon kívül helyezték. Csupán azt szabályozzák, hogy az elektromos erő akkor fejtse ki a hatását, amikor a pedált hajtják, nem pedig attól függ, hogy milyen erővel hajtják. Ennek az a következménye, hogy az elektromos robogót is pedelecként árusították, amin csak egy kis pedálcsonk van, ezeket néha-néha mozgatni kell, hogy az elektromotor ne álljon le.

 

kína

Kínában az elektromos kerékpár sok metropoliszban és vidéken is domináns közlekedési eszköz lett. 2011-ben Kínában 33 millió elektromos kerékpárt értékesítettek. Ezek kizárólag elektromos mopedek voltak, melyek jogilag a műszaki átvételkor meglévő pedálok miatt elektromos kerékpárnak számítottak. A szakértők becslése szerint Kínában 200 millió elektromos kerékpár közlekedik az utakon. A kormány a 90-es évek végén az elektromos mobilitás nagy sikerét pénzügyi előnyök nyújtásával ösztönözte. Ezért a robbanómotoros kerékpárokra extrém magas adót vetettek ki, aminek a következménye az lett, hogy ezek a kerékpárok 3 éven belül a legtöbb városból eltűntek.

 

image from GoPedelec_Pedelec_kezikonyv-69-3.jpgAmi Kínában elfogadott: az elektromos kerékpárok tulajdonképpen elektromos robogók. Sajnos Európában is, különösen Dél-Olaszországban megjelent ez a trend, aminek csak úgy lehet megálljt parancsolni, ha a Pedelec 25 az elektromos erőt az izomerő arányában vezérli, mint ahogy az Japánban törvényesen elő van írva.

 

Következő oldal ->

 

←  Közlekedésbiztonság   |  Típusbőség a szabályerdőben  →